Sokáig őszintén azt kívántad, bárcsak sosem találkoztál volna vele, bárcsak sosem szeretted volna őt és bárcsak sosem okozott volna neked fájdalmat. Hiszen egykoron reménytelenül és őrülten rajongtál érte, majd elvitted őt az Őszinte érzéseim kicsiny boltjába.

De álmaid lovagja túl büszke volt ahhoz, hogy mindezt értékelje és viszontszeressen téged. Ennek ellenére te fáradhatatlanul hittél a kettőtök kapcsolatában. Őszintén.

Sokáig őszintén azt kívántad, bárcsak sosem találkoztál volna vele, bárcsak sosem szeretted volna őt és bárcsak sosem okozott volna neked fájdalmat. Hiszen egykoron őrülten szeretted őt minden egyes porcikáddal, és képtelen voltál megálljt parancsolni az érzéseidnek. Csodálattal tekintettél rá, a lényére, a nagybetűs férfira, akiben minden vágyálmod egyszerre öltött testet. Reménytelenül és fáradhatatlanul rajongtál érte, az álmaid lovagjáért, majd elvitted őt az Őszinte érzéseim kicsiny boltjába. De ő nem értékelte a gesztusodat – őszintén.

Túl büszke volt ahhoz, hogy őszinte legyen hozzád. És ahhoz is túl büszke volt, hogy őszintén viszontszeressen téged. Noha esetenként igazán a tettek embere volt, az érzéseit mégis igyekezett meglehetősen mélyre rejteni. A férfi, akiért őrülten rajongtál, egy örök rejtély volt számodra. Sosem tudtad, mi lesz a következő lépése. És kinél… 

Ennek ellenére te fáradhatatlanul hittél a kettőtök kapcsolatában. Éjjel-nappal csak ő járt a fejedben, befészkelődött a gondolataidba, őszintén akartad őt. Képes lettél volna a számára ideális nővé formálni magad, és elfelejteni a drámázást is. Érte hajlandó lettél volna áldozatot hozni, kompromisszumot kötni, mivel úgy érezted, nélküle nem teljes az életed. Viszont ő igazán csak az Adonisz-indexével törődött, és a szoknyapecér jelző büszke birtokosa volt. Ám az sem érdekelt téged mindaddig, amíg olyan könnyedén és boldogan elvesztél a tekintetében.

Aztán egyszer csak szertefoszlott a rózsaszín köd, előkerült az ex-téma, és álmaid lovagja először vallott őszintén az érzéseiről. Viszont az érzései nem hozzád fűződtek, hanem az - vagy - exéhez - vagy máshoz -, lényeg, láthatatlan vagy számára (szerk: L. ). Hirtelen egy rémálom kellős közepén találtad magad, nem értetted, miért veled történik mindez. Hiszen te feltétel nélkül szeretted, reménytelenül, őrülten rajongtál érte, és elvitted őt az Őszinte érzéseim kicsiny boltjába is… Végül vettél egy mély levegőt. És csendben továbbléptél."

Eötvös Natália