Amikor megláttam legelőször ezt a képet, rögtön tudtam, "közöm van" hozzá. És ahányszor látom, annyiszor győződöm meg erről újra. Egyrészt tetszik a képen szereplők életének teljessége, a színei, a dinamikája. Másrészt mindig is szerettem "csúcsra" járatni dolgokat, azaz elérni mindenben a maximumot. És nem a pénzért, dicsőségért, főleg nem a hatalomért, hanem magamért.  Ahogy a "Mester", bölcs barátom is biztatott:

"minden annyit ér, amennyit teszel érte".

A kép neve Hegycsúcson, s Koday László festette.