Fáradt a szívem, és halkan ver nagyon,Csak jó úgy hosszan ülni a napon,Nézni a fákat, és nézni az eget,A messziról kéklő nagy hegyeket,És lesni a fájó csöndet itt belül,Amint a könnyhúrokon hegedül.Hallgatni: ver-e még dalt a szívem,Meghalt talán, vagy alszik, pihen?Vagy, mint a hernyót gubózza…